Igen, kezdek jól lenni.
Kicsit furcsa, hogy nem jött azonnal, nem terített le és nem ragadott magával mint az előző. Talán azért, mert most nagyon a padlóról kellett felállni, mert nagyon sokat vártam rá - tudom, szerinted nem, és igen türelmetlen vagyok, nekem sok volt. És lehet, hogy benne van az is, hogy még mindig nem engedtem el teljesen a másikat.
Ma már volt éneklés a fürdőszobában, nevetgélés - egyedül, csak úgy, mert jött és jó volt. A pocimban oldódó pezsgőtabletta érzés egyelőre várat magára.
És milyen érdekes, hogy tényleg mindig egyszerre történik minden.
Olyan régen várom már, hogy egyszer újra megkérj, hogy menjek veled. Vicces, hogy az előző munkát is úgy kezdtem, hogy éppen hazajöttem egy ilyen veled töltött néhány nap után. Jó ómen. :-)
Hiányzik már az együtt töltött idő, régen ébredtem az illatoddal a hajamban úgy, hogy közben még mindig mellettem vagy. És olyan nagyon régen ünnepeltük a viszontlátás örömét a kocsiban dugással, akarom ezt is.
Egy fura, kábult álomból ébredek. Hagyom, hogy lassan járjon át az érzés, egy kicsit még fáj, egy kicsit még visszahúz, de már érzem az új tavaszt és már vágyom rá, hogy újra virágba boruljon minden bennem is.
Utolsó kommentek