"Egy nő nem minden férfi mellett ugyanaz a nő."
(Anatole France)
A "dugni akarok" csók..., hmmmm, igazad van, figyelem magam azóta, tényleg többféleképpen csókolok. De szerintem te vagy az egyetlen, aki ismeri az egész repertoárt.
A szexelős csók, igen, azt mindenkivel használom. (Leszámítva azokat a pasikat akikkel dugtam, de soha nem csókoltam meg őket. Miért van az, hogy a nyelvem átdugni valaki szájába intimebb dolgonak tartom, mint széttenni a lábam? ) Ez az, amikor szívom és harapom közben az ajkaidat, szorosan hozzád préselődöm, fészkelődöm is talán, és kéjesen nyögök néha hozzá.
A szenvedélyes csók, amit szintén ismerhetnek mások is, de mégis más mindenkivel. Veled a közös emlékek varázsa, és a jövőbeli kalandok ígérete. Ez az amikor a hajadba túrok közben, és rád mosolygok amikor abbahagyjuk. Ez az ami után azt mondod "szia".
És vannak a csak veled csókok. A találkozások első csókjai, amiben benne van a külön töltött idő minden fájdalma, a hosszú vágyódás összes sóhaja, az "újra érezhetlek" csodája, és egy kicsit már a búcsúzás keserűsége is. A szerető, becéző csókok, amelyek megállítják az időt, és azokban a kimerevített pillanatokban még a világ is tökéletes (nem, nem csak annak tűnik, olyankor valóban az). És van az elválás utolsó csókja, ami éget és fáj, és abban a pillanatban csak egy egészen picit édesíti meg a viszontlátás ígérete, éppen csak annyira, hogy elviselhető legyen. Ez nem is csók, sokszor inkább ölelés, és az ajkak futó találkozása, szavak nélküli suttogás.
Az összeset imádom veled, és most az összes hiányzik, nagyon.
Utolsó kommentek