Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Levelek rólunk

Szerető vagyok. A legklasszikusabb és legszexibb vonatkozásban. A blog egy hosszú, forró nyári délutánon indult. Nem beszéltünk akkor egy butaság miatt egy hétig. Annyira hiányzott, hogy muszáj volt kitalálnom valamit amivel átvészelem azt az időszakot. És akkor jött az ötlet, hogy leveleket fogok írni neki. Nagyon személyes, nagyon intim, nagyon rólunk szól. A téma mindig új, és mégis állandó. A szex. Ami annyiféle lehet amennyit csak szeretnénk. Lehet simogató, gyengéd, szenvedélyes, durva, mocskos, játékos, perverz, izgató, vagy éppen megnyugtató, és még annyi minden más. És lehet mindez egyszerre. Lehet annyira jó hogy már fáj. És fájhat úgy hogy jó legyen.

Ez is én, avagy a folytatás, ha úgy tetszik...

Utolsó kommentek

  • Lelkitárs: @A Pasi: A bejegyzések számához képest ritkán szóltál hozzá a kommentekhez, így ez külön is öröm számomra. Pedig ha az ott leírtak nem lettek volna kedvedre valóak, azt leírhattad volna akkor. Éppe... (2014.07.11. 22:03) epilógus
  • Enchantée: All good things come to an end... (2014.07.11. 18:09) epilógus
  • A Pasi: @Lelkitárs: nana, szánalmas sovinizmus? Mi köze van a házasságnak a féltékenységhez? Aki házas az nem lehet féltékeny a szeretőjére? Remélem nem maradtam le semmiről. Azt nem tudod, hogy milyen fél... (2014.07.09. 01:45) epilógus
  • A Pasi: @mrsmiss75: :) (2014.07.09. 01:35) epilógus
  • AdélAnita: @Lelkitárs: Kedves vagy, de a könyv szerintem azért túlzás lenne. Én ezt leginkább magamnak írtam, és neki. Hogy ti többiek hogy lettetek közben ennyien a mai napig nem értem... Igen, amit a félt... (2014.07.08. 10:32) epilógus
  • Utolsó 20

semmi - minden

2013.11.17. 17:07 | AdélAnita | Szólj hozzá!

Mitől lesz valaki több, mint egy kellemes kaland? Mi okozza, hogy nem csak akkor gondolunk rá amikor fizikálisan kívánjuk, hanem eszünkbe jut máskor is, látszólag minden ok nélkül?  Mitől válik két ember között a szex többé pusztán a szükségletek kielégítésénél? Miből lesznek azok a megfoghatatlan dolgok, melyeket emléknek hívunk, és a legdrágább kincseink között őrizzük őket hosszú-hosszú ideig, egyeseket talán örökké?

Egy csomó apróság, felszínesen szemlélve jelentéktelen semmiségek.De ezektől leszel te te, én pedig én, ezektől a dolgoktól jelentjük egymásnak azt amit, ezek a dolgok lettek idővel fontosak.

Szeretem, hogy rengeteg ilyen apróság van ami a miénk. A "véletlenek" összjátékából adódóan pl. az a néhány verssor is, amiről most már mindkettőnknek az az éjszaka fog eszébe jutni, és imádom, hogy ezt kettőnkön kívül senki nem tudja.

Szeretem amikor úgy szorítasz magadhoz hogy levegőt is alig tudok venni, és fáj közben, mégis annyira jó érzés. Szeretem amikor az első csók után rám nézel, mosolyogva, csillogó szemekkel és azt mondod "Szia!" Az illatodat, az öblítőét is, mert annak a nyári délutánnak az emlékét hozza vissza amit imádtam veled. A hajad érintését az ujjaim között amikor csókolózás közben beletúrok, vagy vezetés közben megsimogatom a tarkód. Szeretem a kezed melegét, a szemed színét, a csók ízét, és azt is, hogy tudod nekem ez mennyire fontos. Szeretem, hogy tudom hogy jól áll neked a piros és a kék, hogy melyik a kedvenc harisnya anyagod, hogy mi a jelenlegi célkitűzés a sportban, hogy szerelmes vagy a gyerekeidbe, hogy hangosan beszélsz magadban vezetés közben, hogy képtelen vagy a megbeszélt időre odaérni egy találkozóra (nem, ezt igazából nem szeretem,önmagáért nem, viszont azt igen, hogy ennyire hozzád tartozik ) hogy néha visszaélsz azzal, hogy sokkal erősebb vagy nálam, hogy szerinted Ariel jó csaj :-) (egyébként észrevetted már, hogy ő is mindig egyenes háttal ül?) Néha még most is hiányzik a szivarozás..., szerettem az illatát. Szeretem hogy úgy tudsz rám nézni, hogy attól a világon a legjobb nőnek érzem magam.

Imádom, hogy tudsz rólam egy rakás apróságot, amit elvileg sokan tudhatnának, a legtöbben mégis átsiklanak felettük. Tudod, hogy cukor nélkül iszom a kávét, de képtelen vagyok ellenállni az édességeknek. Hogy szeretem a farmert és az "idióta" pólókat, de ugyanilyen természetességgel viselem a testre simuló ruhákat meg a tűsarkú cipőket is, és vagyok mindegyikben ugyanaz a nő. Tudod, hogy a figyelem és a türelem a kulcs hozzám. Hogy ezerszer inkább dugok, mint egyszer szeretkezem, de van egy szerelmes-bújós énem is. Tudod milyen vagyok kócos hajjal, elkenődött szemfestékkel, és akkor is azt mondod, neked tetszem így. Tudod, hogy figyelek rád, fontos nekem a "biztonságod". Már a legelején óriási bizalmat adtál, nem tudom fordított esetben én képes lettem volna-e erre.

A nappali énünk bébi, hiányzik, a millió nappali aprósággal, bár az éjszakaiakat is imádom. Hiányzik az a hotel ahol tavasz óta nem jártunk, aminek az első alkalom óta dugni akarok a liftjében, ahol bár kicsi a kabin, álltunk már együtt a zuhany alatt, aminek a szobáiban közös emlékek születtek.

A bejegyzés trackback címe:

https://levelekrolunk.blog.hu/api/trackback/id/tr575639187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása