A rohadt türelem éppen nem erős oldalam. Ezt mindenki tudja aki kicsit is ismer, neked pláne nem mondok újat vele. Eszembe jutott mikor egyszer megkérdezted, hogy ha elkéstél volna az első időpontra egyeztetett találkozásunkról mennyit vártam volna. És én kapásból rávágtam hogy maximum tíz percet, de valószínűbb hogy csak ötöt.

Nem, nem fogok hisztizni, megígértem. Meg nem is lenne fair. Tudom, és értem hogy miért van ez most. Ráadásul te egy csomó dologra olyan sokat vártál velem kapcsolatban, és soha nem voltál türelmetlen vagy erőszakos. Egyébként sokkal jobb vagy nálam ebben, mert nekem nagyon nehezen megy.

Fura, de mostanában a csókolózás hiányzik legjobban. Persze minden, az egész egyben, az ami mi ketten együtt vagyunk, de az első ami legtöbbször eszembe jut az a csók. Úgy ahogy csak veled szoktam, úgy hogy azt érezzem közben hogy ha most itt vége lenne a világnak akkor az tökéletes vég lenne, mert megkaptam mindent.

Ez tényleg sokkal intimebb mint a szex. Többet mond és többet ad. És tényleg nem működik mással. Nem azért mert a pasik többsége nem tud csókolózni, ami egyébként így van, tényleg nem tudnak, hanem mert hiányzik hozzá az érzés.

Próbálok türelmes lenni bébi, komolyan, de tudd, hogy pokolian nehéz, talán a legnehezebb dolog amit eddig kértél tőlem.