Valahogy erről a zenéről mindig a szex jutott eszembe. Már a 90-es években is, amikor még semmi közöm nem volt a témához. A zene lehet afrodiziákum? A fene se tudja, de az biztos hogy nálam működik. Mélytorok technika gyakorláshoz kiváló kísérő.

Nem is értem azt a kissé meglepett kérdést amit feltettél mikor elkezdted simogatni a puncim: "Te nedvesedsz attól hogy engem leszopsz?" Hát, a szex arra való hogy élvezzük. Ha nem élvezném nem tudnám ezt így csinálni.

Egyébként rájöttem hogy a gyakorláson kívül ennek is ugyanaz a titka mint az összes többi dolognak aminek bármi köze van a szexhez, nem kell koncentrálni közben. Persze, jó hogy elolvastam egy rakás cikket, meg beszélgettem erről másokkal, és még mindig úgy gondolom hogy kellene egy lánnyal is mert az ő tapasztalatai nyilván teljesen mások mint a pasiké. Tök jó hogy elméletben tudom hogy kell tartani a fejem, és mit kell csinálnom a nyelvemmel, de az biztos hogy ez tényleg olyan mint az anális szex. Hagyni kell hogy sodorjon az ár, meg kell közben teljesen őrülni és akkor tökéletes lesz. Májusra az lesz bébi, megkapod ajándékba amit kértél.

Fura kérdés volt kb. nyolc hónap után a tegnapi. (Nyolc hónap, atyaég, ez így leírva hihetetlenül hosszúnak tűnik, pedig közben meg visszanézve annyira rövid.) Hogy szeretem e ezt amit csinálunk, így ahogy csináljuk? Imádom, meghalok érte. Ha nem így lenne akkor nem tartana már ennyi ideje, és nem érezném azt még mindig amit érzek mikor veled vagyok. Nem vágynék rád, nem fájna néha elviselhetetlenül a hiányod. Édesem, persze hogy szeretem. Nagyon szeretem azt amilyenek együtt vagyunk.

Szeretem hogy úgy irányítasz hogy közben ezt nem érzem erőszakosnak, hogy úgy változom melletted hogy élvezem a változást és közben tudok önmagam lenni, annyira mint előtte soha. És szeretem hogy értem hogy a folyamatos változás mellett mire mondod azt hogy pontosan ilyennek akarsz mindig.

Szeretem hogy figyelsz rám, hogy pontosan érted és érzed a kis perverzióimat. A szupermarketes csókolózás például, imádlak érte. Nem tudom miért alakult ki bennem ilyen fokú gátlástalanság ezekkel a helyekkel kapcsolatban, de már komolyan megfordult a fejemben hogy akár dugni is képes lennék ott.

A lift a szállodában... Igen, akarom, pontosan azt a liftet. Azóta akarom mióta először jártunk ott. A mérete pont ideális, imádom benne a tükröt. És mi a fenéért lenne ott az a korlát a hátsó falon ha nem azért hogy legyen mibe kapaszkodni?

Hogy a kocsiban dugáshoz ebbe a városba kell jönni? Ok, akkor gyere ide. Tényleg. Már úgy is olyan régen voltunk itt.

Emlékszem e az első találkozás részleteire? Persze. Mindenre. Minden pillanat beégett örökre, kitörölhetetlenül.  Pontosan emlékszem amikor beléptél a fülkébe, emlékszem arra hogy hogy néztél rám, majd felfaltál a szemeddel. A szemeddel aminek kékjére akkor csodálkoztam rá először és máris belevesztem. A következő pillanatban már a számban volt a nyelved, a lábam között a kezed, őrületesen kívántalak. Nagyon szerettem azt a napot. Csinálhatnánk ilyet újra. Igaz, hogy ismeretlenül már soha többet nem lehet, de attól még lehetne veszettül jó.

Ja, a szemfestékkel kapcsoltban eszembe jutott hogy a folt tulajdonképpen a jobb oldalon van. :-D

Teljesen mindegy egyébként, ebből a szempontból semmi jelentősége nincs. Csak ismételten rájöttem hogy a napok és napszakok behatárolása mellett a másik gyenge oldalam a jobb és bal megkülönböztetése.